Miben segíthet az MR-vizsgálat?
Az egyik legkorszerűbb, legtöbb lehetőséget magában rejtő vizsgálómódszer. Az agy, a gerincvelő és az ízületek pontos leképezése ma már elképzelhetetlen MR-vizsgálat nélkül. Kontrasztfelbontása lenyűgöző: segítségével a lágyszövetekben nagyon pontosan felismerhetünk már egészen finom szerkezeti elváltozásokat is. Láthatóvá tehető a gerincvelő és a porckorongok egymáshoz viszonyított helyzete, a gerincvelő saját struktúrája. Más diagnosztikai módszerrel nem elérhető részletességgel tárja fel az agyi struktúrákat. Ígéretes és dinamikusan fejlődő terület a funkcionális MR-vizsgálat is, amivel elsősorban az agy működését, és nem morfológiáját vizsgálhatjuk. Bizonyos tüdőelváltozások és finom, kisméretű csontos elváltozások vizsgálatától eltekintve az egyik legprecízebb diagnosztikai módszer valamennyi szervrendszer esetében.
Hogyan működik?
Jelen korunk egyik legbonyolultabb vizsgálómódszere, a megalkotásában résztvevő kutatók közül többen is Nobel-díjat kaptak munkásságukért. A beteg a vizsgálat során mágneses térben fekszik, miközben rádióhullámokat bocsátunk a szervezetbe, melyek képesek manipulálni az ott nagy mennyiségben lévő protonokat. Ezt követően a protonok a szövetekben elfoglalt helyzetüknek megfelelően különböző rádióhullámokat bocsátanak ki, melyekből számítógépes módszerrel képeket alkothatunk. A beteg szövetek protonjai más hullámhosszúságú hullámokat bocsátanak ki, mint az egészséges szövetek protonjai.
Altatás szükséges?
Az MR-vizsgálat mindig altatásban zajlik. Egyrészt a vizsgálat hosszú, általában 20-25 perc, mialatt a betegeknek teljesen mozdulatlanul kell feküdniük, másrészt a készülék hangosan kattog, ami szintén nehezítené altatás nélkül a betegek mozdulatlan fekvését.
